Nyanyu-nyanyu, zity-zity
2008 szeptember 7. | Szerző: Casperanyu
Aki olvassa D Tóth Kriszta Lolablogját, az tudja miről beszélek- Casperarc ugyanis Lolához hasonlóan beszélni kezdett. Igaz a leányzó már tisztán és érthetően, kerek mondatokban teszi ezt, az én fiam pedig halandzsázik (ezt tudjuk be a majd másfél évnyi korkülönbségnek), de visszafordíthatatlanul megindult a kommunikáció útján. Mindent, de mindent kommentál és kérdez és megoszt velünk.
Újabban szokásává vált az árulkodás. Ezt általában Vivivel szemben alkalmazza azokban a helyzetekben amikor a nővére galád módon nemet mond valamire.De szokott apás-anyás panasznapot is tartani.
Vivitől rengetg mindent tanult. Ilyen például a víz szó, amely visszavonhatatlanul az agyába vésődött és úton-útfélen kurjongatja. Ilyen volt például augusztus 20.-a, amikor a tűzijátékot volt szerencsénk a Művészetek Palotájánál megtekinteni, ami ugye a Duna parton van. Minden ismerős és ismeretlen embernek (a gatyájuk rángatása közben) széles gesztusokkal adta tudtára, hogy amit látnk az vvvíííízzzz! Általában jól vették az emberek.
Másik szokása a telefonálás lett. Az éppen hiányzó családtagot napjában minimum 3x fel kell hívni és egy beköszönő ” ha zia!” után sajátos babanyelven el kell mondani a nap addigi eseményeit.
Az egyre bővülő szókincse már alkalmas arra, hogy a szomszédból pár napja hazaköltöző Nyunyesz macskát idomítsa, amit az érintett (bár igen béketűrő) néha azért nehezményez. A tőlünk hallott “Nyunyesz, sicc!” felkiáltással napjában többször “Nyanyu, nyanyu zitty-zitty”-re módosítva kergeti szerencsétlent.
Sikerült!
2008 augusztus 26. | Szerző: Casperanyu
Az előzőt sikerült publikálni, így gyorsan ezt is bepötyögöm!
Szóval bejegyzés gy-nek, örök emléket állítva a “kedves” szomszédoknak!
Már azt hittük, hogy végre megnyugodhatunk. Hogy több sikertelen állattartási próbálkozás után nem jön több! De mégis, dacára annak, hogy az ősöreg tacskójának frissen született kölykeit alig 2 hete likvidálta Bolhás szomszéd segítségével!- Savanyáné ismét kutyát hozott a házhoz!
Igaz, ez már termetét tekintve “kutyább” kutya egy tacskónál (a tacskót tartó gazdiktól külön elnézést kérek-nem minősíteni akartam). Szóval fajtáját tekintve keverék, de leginkább egy kaukázusira hajaz.
Mivel többszöri vita után a kerítés megjavításra került “Varázscerka” által (ő Sné pasija-ha valaki lemaradt volna), így azzal nem is volt gond.
A kultúra hiánya először ott jött ki, hogy bezárták a kutyust szinte egész napra egy méter x méteres ketrecbe. Ez önmagában nem érdekelt volna, mert bármnnyire sajnálom, nem az én kutyám. De a kutya onnantól kezdve egész álló nap vonyított és vinnyogott, megnehezítve ezzel mindenkinek a pihenését.
Először az volt a szerencséjük, hogy Apa sokszor nem aludt itthon és nem hallotta az éjszakai vonyítást.
Egy ilyen átvonyított éjjel után Leonció feleségénél szakadt el a cérna (akinek 4 hete van a szülésig). Felhívott, hogy hallottam-e a műsort? Persze, hogy hallottam, mert a kutyaól pont a hálószoba ablakunk mellé esik, így kristálytiszta volt az adás. Mondja, hogy ő bizony átmegy! Ennek külön örültem, mert Apa éppen itthon volt és azt mindenképpen szerettem volna elkerülni, hogy ő menjen át, mert a legutóbbi látogatásakor már irgalmatlan verést helyezett kilátásba nekik.
Szóval Edit az ő rettentően kultúrált és kifinomult stílusában átbattyogott és szólt, hogy ez így nagyon nem jó!
Ígéretet kapott, hogy megoldja. Ebben, ismerve Snét nagyon nem bíztam.
Este újabb vonyítás és vinnyogás. Már éppen kinn álltam a lépcsőn (gyorsabb voltam mint Apa) amikor látom, hogy Sné kijön, 2x ráordít a kutyára, majd amikor még mindig semmi eredmény, leöntötte vízzel.
Újabb nap telt el-újabb egész napos vinnyogás. Este 9kor Apánál az a bizonyos roló elindult lefelé. Mielőtt bármit szólhattam volna kipattant a házból és nem blogképes stílusban átordított felsorolva az alternatívákat, hogy Sné mit csináljon a kutyával. Aztán jött az a rész amikor azt sorolta, hogy ellenkező esetben ő mit fog tenni az érintettel, ha nem tesz valamit.
Én eközben a nappaliban imádkoztam, hogy ne legyen annyira bátor, hogy kijön és esetleg válaszol is, mert Apa tutira sittre, Sné tutira kórházba kerül.
Imáim meghallgatásra találtak, mert csak jó 5 perc után mert kijönni és végre elengedte az ebet. Innentől kezdve csend volt.
Másnap, hogy ismételten bizonyítsa az értelmi képességeit-eltűntette a kutyát. No comment, ennyit szűrt le az egészből.
Tanulság: Edit elismerte, hogy egy adott szellemi szint alatt Apa módszere sokkal célravezetőbb. 🙂
Hátha
2008 augusztus 26. | Szerző: Casperanyu
A cím arra vonatkozik, hogy hosszú idő (majd egy hét) után hátha sikerül ismét publikálnom!
Már 3x írtam meg gy-nek a Savanyánés bejegyzést, de egyszerűen nem mentette el még piszkozatként se!
Szóval, elég eseménytelenül telnek mostanság a napjaink. Én a boltban, Apa itthon a kölykökkel. Jelzem, egészen jól boldogul, bár egyes nevelési kérdésekben vannak nézetkülönbségek.
Ilyen például a pelenka vagy nem pelenka kérdés. Tudni kell, hogy Casper itthon pelus nélkül, pucéran rohangál. Reméltem, hogy nyáron már bilizni fog a gyerek, de úgy látom, hogy messze még a vége. Erre Apa is ráerősít-mert az rendben van, hogy pucér a gyerek, de véleményem szerint ekkor kellene komoly energiát fektetni a bilihasználat rejtelmeinek megtanításába, nem hagyni, hogy a gyerek 5 helyen körbepisilje a nappalit. Mert nálunk ez úgy néz ki, hogy a bili a fürdőben pihen (egészen pontosan a zuhanykabinban) a gyerekem eközben hangos “bee” felkiáltásokkal jelöli meg többször is a területét, általában a nappalit.
Egyébként annyira nem aggódom, mert egyrészt kicsi még, másrészt tapasztalatból tudom, hogy az én gyerekem csakis azt csinálja meg és csakis akkor, amihez és amikor kedve van.
Elmaradásaim
2008 augusztus 17. | Szerző: Casperanyu
Ismét jelentős elmaradásom van blogírásból, amit az mutat a legjobban, hogy az időközben hűséges olvasómmá előlépett Apa megjegyezte, hogy igen régen nem írtam és ezt leszek szíves mihamarabb pótolni. Arról már nem is beszélek, hogy a kirimánkodott és gy által nekem “passzolt” labdára is illene már írnom valamit.
(mentségemre legyen mondva, hogy az abc-s bejegyzést már tegnap megírtam, de nem engedte a rendszer publikálni, így valahol bolyong az éterben.)
Szóval a hétköznapok leginkább munkával telnek (főleg Apának). Tegnap Casperrel tartottuk a frontot délelőtt a boltban, míg Apa itthon próbált összeszedni legalább pár órányi alvást.
Benéztek hozzánk Kittiék is, akivel végre nem harcoltak, inkább puszikat adtak és váltottak egymással. (ez amolyan szerelem-háború féleség náluk azt hiszem) Reményeim szerint az újrainduló babaúszásra szeptembertől már ők is velünk tartanak majd. Még nem tudom, hogyan fogjuk megoldani, hogy a hátsó ülésen bekötött babaüléses egyedek ne boxoljanak össze, ha éppen mosolyszünet lenne köztük. 🙂 (Kitti anyukája felajánlotta, hogy beül közéjük vész esetére.-ha nem, marad a kutyaháló. 🙂
Ma kettesben maradtunk Pufifejjel. Elég nyűgös szegénykém, gyakran keservesen felsír éjszaka. A fogai beindultak gőzerővel és sajnos egyre jobban látom rajta az allergia jeleit. Nagy sírások vannak orrszívás és szembe csepegtetés alatt. Egész nap takarítottunk, de elaludni csak nehezen és sírósan tudott.
A délutáni alvás után megtámadtuk Leoncióékat, akik beszereztek egy klassz fából készült várat, csúszdával, mászókával, egyebekkel. Egész délután játszottak Pannával, ami hál istennek jól lefárasztotta a Malacot. A szomszéd nénitől kaptak héliummal töltött “Pantyis” lufit, ami a fiam számára a nap fénypontját jeletette. Nekem már kevésbé és némileg sikerült összebalhéznunk is , amikor nem voltam hajlandó 153x is leszedni a plafonról a lufit.
Nagyon bejött Pufiarcnak a vár, már egész ügyesen mászik a létrán is. Holnap amíg Apa haza nem ér Leoncióéknál szomszédol a gyerek. Nagyon rendesek voltak hogy elvállalták, így nem kell velem szenvednie a boltban.
Röviden ennyi. Végezetül az ABC-s lista:
A – Apaaaa! Anyaaa!
Á – álom, ásítani
B – Butch, blogírás, biztonság
C – Casper
Cs – Csillag Patrik, csokoládé, család
D – dallam
E – eső, esély
É -életcél
F – farkas
G – gond
Gy – gyerek, gyógyítás, gy :))
H – hazaérni, halál, hiány
I – igazság, izgalom,
Í – Írország
J – jóság, jel
K – kényelem, kandalló
L – lélek, lelkivilág
Ly – lyuk 🙂
M – Mike, Mikegombóc, MiniMe, macskák
N – narancsbőr
Ny – Nyunyesz, nyugalom
O – otthon
Ó – óbégatás
Ö – öröm, ölelés
Ő – őrület, őrzés
P – Pantyííí
Q –
R – Röfögő
S – Savanyáné, sors
Sz – szivárvány
T – Taj Mahal
Ty – tyúkól
U – unalom, undor
Ú – útálat
Ü – üveggolyó, üldözés
Ű – űzni vmit
V – Vivi
Z – zavar
Zs – zsivaj
Kitti és az ő kibbabája
2008 augusztus 13. | Szerző: Casperanyu
A rövid múltra visszatekintő vállalkozásunk már visszatérő, mondhatni törzsvásárlókkal is büszkélkedhet.
Ebbe a körbe tartozik Kittibaba és az anyukája, akivel egészen összebarátkoztunk.
Kitti egy 22 hónapos szőke gyönyörűség talpig rózsaszínben. Igazi habos-babos csajszi, ami normál esetben idegesítene, de még ezt is olyan bájosan adja elő a felhúzott pisze nózijával, hogy nála belefér.
Nos kb. 2hete az egyik anyagyilkos napon, amikor a fiam egész nap a boltban őrjöngött megjelent Kitti. Már az ismerkedés első percei sem teltek simán, de hát azt szokták mondani a nagy szerelmek általában a kezdeti ellenszenvből indulnak. ( Apa te kivétel vagy!)
Tehát kezdésként lezavart a fiamnak egy irgalmatlan nagy pofont, mire az felpattant a zenélő kismotorról és szirénázva rohant hozzám.
Kitti anyukája szegény sűrű bocsánatkérések közepette próbálta fegyelmezni csemetéjét, ám ekkor nagyon fura dolog történt. A fiam kihasználva az ellenfél figyelmének pillanatnyi lankadását kirongyolt a pult mögül és még mielőtt beavatkozhattam volna felkapta a csattogós lepke elvén működő fej nélküli bohócunkat és azonmód revansot vett. Annyira meglepődtünk, hogy hirtelen szóhoz sem jutottunk. Aztán következett az én sűrű bocsánatkérésem, ám Kitti ahelyett, hogy sírva fakadt volna, felkiáltott: Kibbaba!!!
És onnantól kezdve szent volt a béke. Mitöbb valamelyik nap elcsattant az első puszi is. Ahányszor Kitti arra jár hangos kibbaba felkiáltásokkal keresi imádottját és sajátos babanyelven kiabálva nehezményezi, ha mégsem találja.
Ui: sajna eljött az első mosolyszünet, ugyanis Kitti kihasználva testi fölényét megpróbálta nem túl finom módszerekkel leapplikálni a gyerekem szandálján lévő kutyusfejet. A gond ott kezdődött, hogy benne volt Casper lába. :))
Taaddáááá!!!
2008 augusztus 12. | Szerző: Casperanyu
Megkaptaaam!! Megkaptam!!! Végre nekem is küldött valaki valamit!!
Itt jegyezném meg, hogy én is szeretnék olyan játékot játszani, amit forumvírus, hogy az ABC betűiről mi jut eszedbe!! Légyszi, légyszi!!
Gondolkodom, hogy kiknek küldjem!! Majd írom! 🙂
Pantyíííííí!
2008 augusztus 12. | Szerző: Casperanyu
A gyerekem szereti a meséket. (Igen én azok közé a “dög” anyák közé tartozom, akik hagyják a gyereket Minimaxot nézni és Túrórudit enni és nincsen fogzást könnyítő borostyánláncunk sem! 🙂
Szóval örök kedvencünk lett Thomas a gőzmozdony, ami valamilyen rejtélyes nyelvtani okból nálunk Pantyi névre hallgat. Természetesen mindenhol van a meséből kb. 3 példány vészhelyzetekre (pl: kocsi, bolt…stb.)
Van “pantyis” irányítótárcsánk, nyomós vonatunk, labdánk (ez utóbbi többféle méretben).
A boltban is gyakran nézzük (szegény Apa elorozott laptopján). Többnyire azonban csak a főcímdal erejéig érdekes igazán, mert csak arra lehet táncolni. Apa 3 darab Thomasos dvd megtekintése után igen negatív kritikát adott szegény kis gőzmozdonyról. Én nem tudtam a témához hozzászólni, mert minden áldott percet, amit a gyerekem Thomassal tölt én többnyire valamilyen házimunkával, így bevallom férfiasan sosem láttam végig egyet sem.
Miután pótoltam a lemaradásomat rá kellet jönnöm, hogy APÁNAK MÁR MEGINT IGAZA VAN! 🙂
Semmi másról nem szól a mese, minthogy ki a hasznosabb, szebb, csillogóbb, gyorsabb…stb. mozdony! Összevissza lökdösik egymást és hátráltatják a munkát, amíg a “Kövér ellenőr” (merthogy ilyen is van) rájuk nem pirít. Néha odalöknek valamilyen tanulságot összefogás, barátság…stb. témában megelőzve ezzel szülők millióinak felháborodását. 🙂
Na mindegy, még mindig jobb Pantyi, mintha a gyerek valamilyen elborult japán rajzfilmet vagy a Cartoon networköt nézné, ahol a reklámot egy férfias büfögés hangja jelzi! :))
Ui: Apa különösen a “Kövér ellenőr” kifejezést találta diszkriminatívnak és közölte, hogy be fog írni a érintetteknek, hogy azonnali változtatást eszközöljenek: “Pista” az ellenőr-re.
Kényszerpihenő
2008 augusztus 12. | Szerző: Casperanyu
Sajna ez az igen “pozitív” cím több dologra is vonatkozik.
Az előző (és igen régi) bejegyzésben említett anyós féle betegség elérte Casperarcot.
Apa egy hős volt, mert úgy csereberélt, hogy ne kelljen bevinnem a lázas gyereket a boltba, így szinte melegváltásban cserélődtünk Pufifej körül. Ráadásul a doktornéni felvilágosított, hogy egyszerre jönnek az őrlőfogak és, hogy ez csak rosszabb lesz. Hurrá! Hogy senkinek se legyen jó, az allergiám mellé Cápitól én is visszakaptam a takonykórt, így most ide-oda pingpongozunk. Mindemellé társult még szegénykémnél egy laza kötőhártyagyulladás. Tadááá!!
Ami a boltot illeti: szétbombázták előtte az utat.és a teljes környéket, így 2 napig kényszerű zárást rendeltem el. Nem örülök, mert egyre többen jöttek. Abba már bele se gondolok, hogy hány embertől fogom hallani, hogy: “Jöttem, de zárva voltál!”
Rémálmaink lakása
2008 augusztus 5. | Szerző: Casperanyu
Soha többé nem ígérem meg, hogy rendszeresen fogok írni, mert amint ezt leírom, tuti hogy nem kerülök gép elé jó pár napig.
Mentségem ezúttal is van, csak egy szó : Anyám (a jó édes)
Az történt ugye, hogy tavaly novemberben meghalt faterom és anyámmal ketten örököltük a kéglit. Mivel fater egyedül élt és nem volt a takarítás az erőssége, enyhén szólva le volt lakva a lakás. Anyám jelezte, hogy ő felújítja és beköltözik. Ezzel még nem is volna baj, ha mindezt tudná saját erőből finanszírozni. Nos lakásfelújítás címén atomjaira szétvert a mindent. Nem tudom szavakkal leírni, milyen pusztítást végzett. A csempét leverette a falról, de úgy hogy most a vörös téglafal látszik. A kádat kivetette, de úgy hogy most lelátni a ház alapjáig a csőrendszer mellett.(a harmadikról) Hiába mondtuk neki, hogy apránként csinálja, mindig annyit haladjon, amennyire pénze van, de nem hallgatott senkire. Most ott áll a teljesen rommávert lakásban egy fillér nélkül. Apával hétvégén lementünk segíteni, de legszívesebben sírva fakadtunk volna. Annyira makacs, hogy nem lehet őt jobb belátásra bírni.
Öreg korunkra mi is ennyire megzanzulunk?
Casper egyébként hős volt. Nagyon jól bírta az idegen környezetet és a nagyanyját is. Ebben valószínű az is segített, hogy van anyámnak egy cicája, akit remekül lehetett kínozni egész hétvégén.
Hazafelé felszedtük Vivit, aki a lovin volt, mert nevelőapjának van egy lova akit szokott versenyeztetni. Vivit is sokszor elviszi, így már úgy jár a gyerek a pályán, mint itthon az udvaron. (Érdekesség: van olyan ló, akihez beköltöztettek társaság gyanánt a karámba egy nyuszit. Ott éldegélnek kettecskén és ami számomra meglepő, hogy a ló vigyáz rá és nem tapossa el.)
Ma Apa dolgozott, így anyós vigyázott a gyerekekre, aki hulla beteg. Remélem nem kapják el.
Itt a vége
2008 szeptember 25. | Szerző: Casperanyu
A rendszer problémái és a publikálás nehézségei miatt elköltöztünk. Ha valakinek hiányoznánk a www.casperanyu.blogspot.com-ra kattintva megtalál.
Oldal ajánlása emailben
X