Köszönjük a bíztató szavakat. Még keddig marad a fekvőgipsz Apa lábán és sanszos, hogy utána járót kap, pedig nagyon szeretne kiegyezni bármilyen más nem gipsz jellegű gyógyászati segédezközzel. Ma ugyan kitalálta, hogy levágja “ezt a sz*rt”, de erről egy egészségügyis barátnőjének sikerült lebeszélni. Ettől kicsit megnyugodtam. Addig én sofőrködöm neki, bár mellette azt is elfelejtem, amit eddig tudtam. Kezd bebizonyosodni, hogy a hosszú házasság titka a ritka találkozás. A “baleset” után 2 napig nyírtuk egymást-mára hál’istennek ez rendeződött. Ha nincs velem hiányzik nagyon! :)))
Drága Manka! Ma nem mentünk úszni, mert bent voltunk a Széf c. műsor válogatásán és elég lehetetlen időpontot kaptunk. Mit ne mondjak nem hiszem, hogy elég érdekesek lettünk volna-a jelentkezők számát jól érzékelteti, hogy a 4754-es sorszámot kaptuk! ÁÁÁ!!!
Casperre addig anyósom vigyázott több-kevesebb sikerrel, ugyanis mire visszaértünk sikerült beszereznie jópár horzsolást és a száját is beütötte, ami nagyon vérzett. Szerencsére komolyabb baja nem lett és megmaradt a kincsként kezelt 4 darab foga is! 🙂
Rendesen elfáradtunk és Apa éppen most küzd az altatással, ami iszonyú cirkuszokkal jár mostanában.
A múltkori bejegyzésem elég felemásra sikeredett, mert nem akartam eltűnni és szerettem volna több képet publikálni, de a rendszer megint nem engedte.