Végem van

2008 május 4. | Szerző: Casperanyu |

 Teljes végelgyengülés jellemzi a mai napomat.
Már az éjszaka sem volt egyszerű, ugyanis Casper majd 1 órán keresztül ordított annyira fájt a foga szegénynek. Apával felváltva ringattuk éber kómában. Reggelig a mi ágyunkban is maradt, ami lassan már megszokott dolog, de kezd elszemtelenedni, mert csak Apa párnáján (és fején) tud aludni. Ez szegény Apának elég kényelmetlen pláne gipszes lábbal, ami lelóg az ágyról a törpe miatt. Próbáltuk odébbtenni, de sikertelenül. Bíztam benne, hogy ma kellően fáradt lesz és többet alszik majd de Leonció keresztülhúzta a számításaimat. A feleségével délelőtt elmentünk babakocsit nézni és Vivinek ajándékot venni a szülinapjára, amit jövő vasárnap tartunk. Addig Leonció elvállalta, hogy szitterkedik Casper mellett. Sajna L-nak megvan az a mágikus képessége (és szélles válla) mint Apának, hogy sikeresen el tudja altatni a fiamat. Ez ma is így történt, úgyhogy mire visszaértünk mondanom sem kell, hogy másfél óra alvás után boldogan rohangált Pufifej. Utána természetesen nem volt hajlandó több értékes időt a napból alvással tölteni, úgyhogy pörgött egész nap.
 Néha azt érzem, hogy meghaladja a képességeimet az anyaság és ami vele jár. Apa megnyugtatott, hogy ugyan ő nem nő, de szerinte nem vagyok egyedül a nyomorommal.
Délután takarítás közben csúcsosodott ki a probléma, amikor minden áttakarított négyzetmétert tönkretett egy törpetornádó.
-szétpakolta a vasalásra váró tiszta ruhákat
-hogy teljes legyen a dolog át is gyalogolt rajtuk homokos szandállal
-módszeresen megszabadított a dobozától egy 100db-os papírzsebkendőt (természetesen akkor, amikor végeztem a rendrakással)
-a szemetesből kiszedett egy tejesdobozt és a benne lévő pár csepp tejet némi kávézaccal szétmaszírozta a konyhapadlón (természetesen felmosás után)
Apa ezekre reagálva szokta feltenni azokat a nem túl szimpatikus kérdéseket, hogy:
 -Miért nem volt összekötve a szemeteszsák?
 -Hogyan került a paírzsepi a gyerek kezébe?
 -Miért van a ruháskosár a földön?              
 -Miért nem vettem le rögtön a cipőt a gyerek lábáról?
Erre én üvöltve válaszolnám, hogy CCCSSSAAAAAKKKK!!!    🙂