Gyereknapi őrület

2008 május 27. | Szerző: Casperanyu |

 A hétvégét ismét nálunk töltötte Vivi. Ezen felbuzdulva, nameg azon, hogy Apa tudott cserélni és 3 teljes napot velünk tölteni , úgy döntöttünk minden programunkat lemondva, hogy egész hétvégén gyereknapozunk. Ez nehezebben ment, mint ahogy azt elsőre látszott. Hogy Vivinek legyen társasága (nem csak 2év alatti tipegő-totyogó törpetornádó) elhívtuk az unokatesóit is. Itt kezdődtek a bajok.
Első öltletünk az állatkert volt, de a várható tömeg miatt elvetettük. Közben a sógornőm közölte, hogy ők délben mennek a Kingával lovagolni, úgyhogy max. Erik tud velünk jönni és ők később csatlakoznak. Na sebaj! Megcéloztuk Szentendrét és a Skanzent, ami hirdetett gyereknapi programot.
Leutaztunk. Hát, mit ne mondjak katasztrófa volt. Nemhogy program, de semmi sincs ott! Értem én, hogy régi házak, meg hagyományok, de valami program kell köré, mert a ház mellett üldögélő nénike a gyereknek kevés. Lerobbantak a játszóterek-korhad a mérleghinta, hiányzik a hinták tartókötele, vagy éppen az ülő része. Egyszóval borzalmas volt. Egyedül Szellemfej élvezte a dolgot, aki félpucéran rohangált Viviék után.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az állatok nyújtottak még némi látnivalót, ami 1istállónyi rackajuhban, 2 szürkemarhában, 1 lóban nagyjából ki is merült. (Bocs! kecske is volt)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hazafelé megálltunk még vacsizni egy kedves ismerősünk éttermében a parton. Pufiarc természetesen elaludt végszóra, így Apának kellett kioperálni őt az autóból. Már éppen megörültünk, hogy hosszú idő után lesz egy étkezés, amit nem 2 és fél perces részidővel, de késsel-villával elfogyaszthatunk,de neeem! Ismét ráérzett a drágám, mikor kell felkelni. Ahogy a pincér közelítette a tányért az asztalhoz, azonnal kinyílt a szeme.
Aztán végre hazakerültünk és ágyba dugtuk mind a 4 gyereket. Kálváriánk ott folytatódott, hogy másnapra a csillebérci kalandparkot néztük ki a kölyköknek programként. Még jó, hogy felmentünk a netre, mert persze csak vasárnap, május 25.-én zártkörű rendezvény miatt zárva tart!! Azt hittem felrobbanok.
Közben az is kiderült, hogy Kingát délre haza kell vinni, mert szülinapi bulira hivatalos 13h-tól.
Tehát keresnünk kellett egy dél-Pesten lévő programot amire el tudunk menni úgy, hogy visszaszállítjuk a lányt délre. Minden 10-től kezdődött, így elég nehéz volt a feladat. A Művészetek Palotája mellett döntöttünk. Egész sok minden volt, a gyerekek tudtak keratívkodni. Vivi könyvet kötött, Kinga agyagozott, Erik és én pedig cserepet festettünk. Apa addig sétált és színházat nézett a Malaccal.
Délután még hármasban megnéztük Indiana Jones legújabb kalandját a moziban. Kicsit mesés, de olyan igazi “Indis” az egész.

Végezetül: f-nek!
Vivivel szombat reggel megsütöttük a túrós sütit. Bevallom elsőre kissé bizarr volt a recept, de íme az eredmény: